2012. november 6., kedd

NOVEMBER RAIN, azaz a jótékonyság

23 kg feladva, 10 kg a fedélzetre. Hát ennyi, amit magammal vihetek, ezzel kell gazdálkodnom, ezzel kell új életet kezdenem a Föld másik oldalán. Először rémisztő volt, aztán vicces, most pedig úgy érzem így van jól, ahogy van.
Kinyitottam a szekrényemet, kihúztam belőle 1 darab ruhát, a többit pedig elajándékoztam. Felemelő érzés. Kinyitottam a fiókokat, régóta őrzött kincsek várták új gazdáikat. Már majdnem az összes meg is találta. Lassan kiürül a lakás, ettől pedig őrült jól érzem magam.
Ülök a padlón és látom ahogy a novemberi esőcseppek komótosan csordogálnak az ablakon. Kint már éjszaka van. Ilyenkor van időm gondolkodni és élvezni, hogy képes vagyok rossz érzések nélkül elengedni az életem féltve őrzött tárgyait, elengedni mindazt, ami már nem kell, hogy a létem része legyen a jövőben.
Most csukd be Te is egy percre a szemed! Képzeld el, hogy nincs semmid, de semmid a Földön! Nincs ruhád, nincs slusszkulcsod, nincs mobilod, nincs pénztárcád, nincs lakcímed, nincs függönyöd, nincs illatosítód a konnektorba dugva és még a nyaraláson szerzett hotel emblémás törölköződ sincs többé. Mit érzel? Ugyanaz az ember maradtál önmagadnak? Ugyanannyit érsz?
Én így vagyok boldog. Enyém a nap és a szél, enyém 36 év élménytenger, enyém mindenki szeretete, aki fontos, aki számít, enyém az egészség és enyém a VILÁG.
Ha egyszer már éreztél ilyet, akkor tudod, hogy miről beszélek. Ha nem akarsz ilyen élményt, akkor is igazad van. Szaladj, mert eljött a reggel és ideje indulnod, hogy hasznos tagja lehess a fogyasztói társadalomnak, megfelelhess mások elvárásainak...
De közben pillants ki a reggeli ködbe egy röpke időre és nézd meg milyen csodálatos, ahogy a nap sugarai utat törnek a ködfátylon át, ahogy egy gömbölyű esőcsepp a falevélről a földre zuhan és mosolyogj egyet a pocsolyából visszaköszönő arcmásodra. Légy értékes önmagadnak! Tisztán és egyszerűen: Légy jó!
Légy jó mindhalálig!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése