EXTRAORDINARY DAY, azaz plázázunk ezerrel

Végtelen neon zöld rizsföldek, csábító banánligetek, himbálózó gyümölcsökkel teli mangókertek, ananászültetvények, sorban álló papayafák, kókuszpálma és bambuszerdők, tavak, hegyek, kéklő ég és bárányfelhők. Nap, mint nap a természet csodái között ébredünk és éljük az életünk.

A "Mi rizslesünk"

A házunk mögött a végtelen rizsföldek

Tamara a rizsföldön

Himbálózó mangók a fejünk felett

Ananász minden mennyiségben

Zöld papaya

Kókuszpálma

Úgy döntöttünk egy pár órára kilépünk ebből a varázslatból és belevetjük magunkat a belváros hatalmas plázájának a gyomrába, hogy beváltsuk az ígéretünket és hosszú hónapok után először együnk egy kis "szemetet", azaz Tamara kedvéért a Mekiben ebédeljünk.

A Centralplaza Chiangmai Hall egy igazán impozáns épület. Akkora lehet, mint Budapesten a Westend és nem csak a méretében, de a kínálatában is hasonló egy modern Európai bevásárlóközponthoz.

Centralplaza Chiang Mai

Már a bejutás alatt méltatlankodtunk folyamatosan, mert egy árva parkolóhely sem volt szabadon. Grincsben 50 fok, a kígyózó sorban pedig csak szívtuk a kipufogógázt. 40 perc keringés után, végül egy benzinkút oldalában sikerült megállnunk és készek voltunk belépni a +45 ből a +18 fokos Plázába. Rettenetes érzés ez a hatalmas hőmérséklet különbség, ami jellemzi egész Thaiföldet. Az utcán izzó a forróság, az üzletekben simán magamra vennék egy szőrös kabátot is. Természetesen a bejárat előtt az elmaradhatatlan elefánt kompozíciónál elkészültek a szokásos fotók, aztán nagy levegőt vettünk, hogy legyen ami fűt belülről és percekkel később már a Mekiben rendeltük a kaját.

Aztán plázáztunk ezerrel. Az eligazító táblánál megtaláltuk az imádkozó helyekhez vezető utat, de most inkább a zene irányába indultunk. A helyi híresség éppen a színpadon koncertezett, így hallgattunk mi is egy kis muzsikát.

A helyi haknikirály

Megkerestük az édesség standot is, de látva a kínálatot én továbbra is a gyümölcsökre szavazok. Ádám a mindenevő a csapatban, de a thai édességekre még ő is az érdekes szót használja. Miután tejet, tejszínt, lisztet, csokit nem használnak a "finomságok" elkészítéséhez, így számomra nem értékelhető ez a szójababpürés, zselés-kocsonyás, magos, rizses, kókuszreszelékes ízvilág. A többi összetevőt nem ismerem fel... :-)

Thai édességek

A nézelődés közben ráakadtunk egy 'ALMA' üzletre, ahol a termékek megvásárlása előtt tanfolyamon lehet részt venni, így könnyítve meg a későbbi használatot. Hát én nem is tudtam, hogy van ilyen...

Alma iskola

És ha egyszer valaki erre jár, akkor közérdekű információ következik. Van egy bank itt Thaiföldön. A nevük AEON. Csupán 4 darab ATM automatájuk van a városban, de ezekből extra felár nélkül lehet bármilyen típusú bankkártyával készpénzt felvenni. Egyéb más ATM-nél 150 THB a felvétel díja. Az összeghatár tranzakcióként 20 000 bath. Érdemes lehet a reptérről erre venni az irányt, mert 5 percre sincs a CNX -től (Chiang Mai repülőtér) és tényleg működik!

A sok séta és nézelődés után lazítottunk még egy kicsit a hipermodern masszázsfotelokban és mivel itt sem beszélt senki külföldiül, így kihasználtuk a helyzete és kényelmesen végigmasszíroztattuk magunkat, hiszen tudtuk, hogy nem mernek hozzánk szólni. A demó néhány percből, mi igénybe vettünk legalább húszat. Tamara még a rázópadot is kipróbálta, mert a Meki után ugye ügyelnünk kell a vonalainkra.

Végül még néhány elefántos képpel gazdagítottuk magunkat, amin persze csak az elefánt nem látszik, így akár a Mojave-sivatagban is készülhetett volna a kép, de legalább mi tudjuk, hogy ez Chiang Mai, a mi szeretett városunk.

Na jó, az elefánt hátsója egy kicsit látszik

Azt hiszem most egy jó időre letudtuk a szocializáció ezen formáját és folytatódhat a bárányfelhő nézegetés, amivel az elmúlt 4 hónap alatt sem tudtam betelni.