BELIEVE, azaz Húsvétkor egy Buddhista templomban?

Habár egy bigottan ateista családban nőttem fel, a hit és a vallás ezoterikus oldala mindig is mozgatta a fantáziámat. Az egyik oldalról végtelenül csodáltam azt a fajta alázatot, amivel az emberek a vallásukat gyakorolják, a másik oldalról soha nem értettem, hogy miért is keresik a kapaszkodót, a megoldást, a tiszta lelkiismeretet, a feloldozást olyan eszmékben, olyan tanokban, ami rajtuk kívül áll, azaz nem az Önmagunkba tett hitet veszi alapul. Persze értem én, hogy ez nem ilyen egyszerű és nem is célom, hogy bármit és bárkit megkérdőjelezzek. Egy biztos. Én elsősorban önmagamban hiszek és a vallások, eszmék, filozófiák és tanok tisztelőjeként élek.

Thaiföldön az emberek 95%-a buddhista. Buddha tanításai, bölcsessége és a megvilágosodáshoz vezető útja példaértékű lehet minden ember számára.

Imádom a templomok építészeti stílusát, a thai emberek becsületes tekintetét és méltóságteljes alázatát, ahogy a templomok padlóján térdelve háromszor is megérintik a homlokukkal a földet. Szeretem nézni őket, ahogy elcsendesednek és befelé tekintenek.

A templomok hangulata mindig olyan vidám, olyan színes, olyan meleg. Én mindig szívesen lépek be (vagyis ugye át) a küszöbön, hogy üldögéljek egy kicsit az emberek között.

Fogalmam sincs, hogy mi cél vitt minket a Doi Saket-i Wat Phrathat templomba, de ha már ott álltunk, akkor nekiindultunk és megmásztuk a pontosan 300 fokból álló lépcsősort. Nem fogjátok kitalálni, hogy ki ért fel először. :-) Mondtam is Ádámnak, mikor újra képes voltam beszélni, hogy tuti kőszáli kecske volt előző életében...

Természetesen megéri a túra felfelé, mert az 1112-ben épült Wat tényleg nagyon szép. A kertje kellemesen árnyas, a belső látvány pedig Khun Chaiwat Wannanon művész munkája, aki csodálatos falfestményeken ábrázolta a buddhista filozófiát. Az ilyenfajta modern művészet nagyon ritkán látható Thaiföld templomaiban.

A templom melletti Pagoda pedig Buddha haját őrzi. Ezért tényleg érdemes megmászni a lépcsőket és még a vádlinak is jót tesz, ami nálam izomláz formájában jelentkezett. Persze Ádámnak nem mondtam, mert rögtön ezzel cinkelne.

Érdekes, hogy rajtunk kívül alig volt néhány ember a környéken és egyetlen turistával sem találkoztunk, annak ellenére, hogy a relikvia miatt ennek a templomnak nagy jelentősége van.

Chiang Mai-ban közel 300 templom található. A mi karmánk ehhez a gyönyörű templomhoz irányított minket. Így kerültünk ateista csodálóként, tényleg véletlenül egy buddhista templomba húsvét vasárnapján. Na majd meglátjuk, hogy mi lesz ennek a jelentősége.

Végezetül pedig egy Buddha bölcsesség, amin aztán tényleg érdemes elgondolkodni:

"Nem könnyű dolog a sok [filozófiai, vallási] rendszerből kiválasztani a helyeset; az egyik ezt választja, a másik azt, a bölcs - egyiket sem."